Mitől lett világjárvány a depresszió?

Saját környezetünkben is bizonyára van depressziós ember, akár tudunk róla, akár nem. A depresszió súlyosabb betegség annál, mint amilyennek első látásra tűnik, folyamatosan terjed, ezért nem árt tisztába lenni a tünetekkel, okokkal, kezelési lehetőségekkel.

A depresszió 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz világviszonylatban a WHO előrejelzése szerint; Magyarországon havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetektől.

A nemzeti egészségfejlesztés kérdései egyre nagyobb súlyt követelnek napjainkban, amelyekkel közösen kell megküzdeni. Ebben kívánt segítséget nyújtani a Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) egészségügyi tagozata által megrendezett csütörtöki rendezvény, amely az egyik legfontosabb népegészségügyi kérdéssel, a depresszió témájával foglalkozott. Mivel az idei népegészségügyi programban a kormányzat a prevencióra helyezte a hangsúlyt, a rendezvény is ezt a célt támogatta. Az eseményen Bitter István professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke és Purebl György alelnök tartottak előadást – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

A rendezvény előadói felhívták a figyelmet arra, hogy fontos a depresszió tüneteinek és annak megtanítása, mikor forduljon a beteg vagy hozzátartozója segítségért. Beszélni kell a betegségről, csökkenteni a megbélyegzettség-érzést, emellett fontos az ellátórendszer erősítése, az együttműködés növelése a betegek, hozzátartozók, civilek és az ellátórendszer között.

Magyarországon havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetektől, de alig 50 százaléka áll orvosi, gyógyszeres kezelés alatt. A depresszió bárkit érinthet, bár sokan nem szívesen vesznek erről tudomást. Mások eltitkolják a betegséget a környezetük elől, mert úgy érzik, ha beismerik állapotukat, hátrányos megkülönböztetésnek teszik ki magukat. Emiatt a depresszió sokszor felismeretlen marad, tüneteit mással magyarázzák.

A betegség legsúlyosabb következménye az öngyilkosság, amelynek száma Magyarországon közismerten magas. Az öngyilkosságok 80 százalékának hátterében depresszió áll. 2010-ben százezer emberből mintegy huszonöt lett öngyilkos Magyarországon, de az öngyilkossági kísérletek száma jóval magasabb, megközelítőleg 15-20 kísérlet jut egy halállal végződő esetre.

A depresszió elterjedéséhez a legújabb kutatások szerint nagy mértékben hozzájárul a mai világ rohanó tempója, ritmustalansága, a negatív életesemények, folyamatos stressz, ami felborítja az egyén saját viselkedésbeli és biológiai ritmusát. A rendszeres, napi életritmus megzavarásának komoly szerepe van a depresszió kialakulásában, így annak helyreállítása a betegségből való felépüléshez is szükséges.

A rendezvény szervezői közölték, hogy 2013-tól egy magyar munkacsoport vezeti az EU egyik öngyilkosság- és depressziómegelőző projektjét. (Forrás: MTI)

Az egészséges életmódhoz a mozgás is hozzátartozik. Kérje INGYENES gerinctorna gyakorlatainkat!