Túl sok a dolgom, inkább hozzá sem fogok! – 6 stratégia a halogatás elkerülésére

Miért halogatjuk teendőinket, ha veszíthetünk ezzel?

A feladatok halogatásával látszólag nem nyerünk semmit, sőt, inkább csak veszítünk. Mi az oka akkor, hogy egy-egy feladatot különösebb ok nélkül nem csinálunk meg? A halogatás egyik lehetséges magyarázata, hogy evolúciós örökségről van szó. Modern világunkban elmondható, hogy erőforrásaink (biztonság, táplálék stb.) bőségesek, így viszonylag kockázatmentesen tudjuk feladatainkat kedvünk szerint tologatni.

Mik a halogatás személyesen megélt lehetséges okai?

1. a feladat fontosságát nem érzékeljük
2. feladat kezelésére való képtelenség
3. a feladat mértékét túlzottnak, végrehajtását eleve lehetetlennek ítéljük
4. érdeklődés hiánya
5. tökéletességre törekvés (perfekcionizmus): elérhetetlenül magas mérce miatt bele sem kezdünk
6. félelem mások értékelés miatt
7. kétértelműség: nehezen értjük, félreértjük a feladatot
8. félelem a hibáktól, a kétségtől magunkban
9. a feladat végrehajtásához szükséges információ hiánya
10. túlvállalás: túl sok feladatot vállalunk el, és nem kezdünk neki, mert nem tudjuk mivel kezdjünk

Milyen feladatokat halogatunk különösen?

Valójában személyiségtől függően bármilyen feladatot halogathatunk. Ebbe a kategóriába tartozik különösen a testmozgás, aminek a mozgásszervi megbetegedések esetén egy speciális változata a gyógytorna. A gyógytorna működési mechanizmusának alapja, hogy rendszeresen kell végezni a szakember által adott előírt gyakorlatokat, mert akkor fognak azok működni. Sok páciensnél itt bukik el a gyógyulási folyamat, ezért fontos, hogy ebben segítsük a mozgásszervi problémával küzdőket.

Mit tehetünk halogatás ellen testmozgás halogatása esetén? 6 stratégia

1. Bontsuk a feladatokat részfeladatokra!
   Ha elhatároztuk, hogy mozogni fogunk, akkor készítsünk tervet ehhez. Érdemes hosszabb periódusban gondolkodni és azt lebontani kisebb részekre. Tervezzük meg a hetünket és tartsuk be a heti keret tervet.
2. Rögzítsük a kitűzött feladatot írásban!
   Keressünk valamilyen számunkra megfelelő eszközt, aminek segítségével írásban rögzítjük feladatunkat. Ha teljesítettük, pipáljuk ki azt. Érezni fogjuk, milyen jó érzéssel tölt el minket, hogy tudtuk teljesíteni a kitűzött célt és túl is vagyunk rajta. Az írásbeli rögzítéshez megfelel egy sima cetli, a zsebnaptárunk, de használhatunk elektronikus, modern eszközöket (pl. az email fiókunkhoz tartozó naptárat, telefonos alkalmazást stb.)
3. Állítsunk fel határidőket!
   Ha a feladatunkat részfeladatokra bontottuk, azokhoz érdemes határidőket rendelni.
4. Alakítsunk ki napi rutinokat!
   Első hallásra nem biztos, hogy segítségnek tűnik a napi rutin kialakítása, pedig jó megoldás a feladatok teljesítésére. Próbálja ki bármilyen feladat esetén, mennyire jól működik, ha pl. a nagy bevásárlást péntekre ütemezi. Egy idő után része lesz az életének. Úgyanígy működhet ez a testmozgással, gyógytornával is, ha azt rutinszerűen végzi.
5. Kezdjük a napot a kitűzött feladattal!
   Ha nagyon nehezen megy a megvalósítás, kezdjük a napot a számunkra nehéz feladattal. Ekkor nem áltathatjuk magunkat azzal a kifogással, hogy pl. túl fáradt vagyok hozzá. Meglátja, micsoda megkönnyebbülés lesz, ha túlesik rajta!
6. Próbáljuk megismerni magunkat!
   Sok esetben bizonyos feladatokat azért halogatunk, mert félünk a kudarctól vagy a kellemetlenségtől, amivel annak elvégzése járhat. Kérdezzük meg magunktól: „Vajon miért halogatom már hónapok óta ezt a feladatot?” Próbáljunk meg őszintén válaszolni! Ezután tegyük fel magunknak a kérdést: „Mi lehet a legrosszabb, ami történik?” Az esetek többségében rájövünk, hogy alaptalanok a félelmeink.