A rossz alvás öregíti az agyat!

Azt már saját tapasztalatból is tudjuk, hogy az alvás segíthet és ronthat is aktuális állapotunkon. De lehet, hogy a hosszútávú hatásokkal is számolni kell? Újabb tanulmányok igazolják, hogy az alvás mennyisége és minősége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel – számoltak be róla kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján.

Az egyik ismertetett tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy “korán”, míg egy másik vizsgálat eredménye arra utalt, hogy a napközben tapasztalt folytonos álmosság idősebb embereknél a szellemi leépülés előrejelzője lehet.

Az első tanulmányban 15 ezer nő adatait elemezve jutottak arra a kutatók, hogy azok, akik naponta átlagosan öt óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alszanak, gyengébben teljesítettek a mentális teszteken azokhoz képest, akik átlagosan naponta hét órát töltöttek alvással. A túl kevés és a túl sok alvás két év öregedéssel egyenértékű romlást okozott a mért kognitív képességekben.

Az évtizedekig tartó követéses vizsgálatban azt is megfigyelték a kutatók, hogy azok a nők, akiknek az alvásideje jelentősen megváltozott az évek során, gyengébben teljesítettek a későbbi teszteken, függetlenül attól, hogy mennyi volt az eredeti alvási időtartamuk. Elizabeth Devore kutatásvezető, a bostoni Brigham és Női Kórház járványügyi szakembere elmondta, hogy az alvási idő jelentős megváltozásának hátterében a cirkadián ritmus – az alvás és ébrenlét 24 órás ritmusának – felborulása állhat, ezért romolhatnak az érintettek kognitív funkciói.

A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói tanulmányukban 1300-nál több, 75 év feletti nő alvásminőségét vizsgálták szenzorokkal. Úgy találták, hogy azoknál, akiknél alvászavar vagy légzési zavar jelentkezett, kétszer nagyobb valószínűséggel jelentek meg a követés öt éve alatt az enyhe szellemi leépülés jelei.

Francia kutatók közel 5 ezer olyan embert követtek nyomon nyolc éven keresztül, akiknek az életkora 65 év felett volt a vizsgálat kezdetekor. Az álmatlanság különböző formáit elemezve azt figyelték meg, hogy azoknál, akik napközben szinte folyamatos álmossággal küzdöttek, nagyobb volt a demencia megjelenésének kockázata a követés ideje alatt.